Ivangorod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ivangorod (Ивангород)
Ivangorod erődítménye
Ivangorod erődítménye
Ivangorod címere
Ivangorod címere
Ivangorod zászlaja
Ivangorod zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyLeningrádi terület
Irányítószám188490, 188491
Körzethívószám81375
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 14 400 fő (1959)
  • 11 620 fő (1970)
  • 10 706 fő (1979)
  • 11 833 fő (1989)
  • 11 900 fő (1992)
  • 12 100 fő (1996)
  • 12 100 fő (1997)
  • 12 000 fő (1998)
  • 11 900 fő (2000)
  • 11 900 fő (2001)
  • 11 206 fő (2002)
  • 11 200 fő (2003)
  • 11 100 fő (2005)
  • 10 900 fő (2006)
  • 10 900 fő (2007)
  • 10 900 fő (2008)
  • 10 916 fő (2009)
  • 9854 fő (2010)
  • 9900 fő (2011)
  • 10 128 fő (2012)
  • 10 443 fő (2013)
  • 10 688 fő (2014)
  • 10 736 fő (2015)
  • 10 502 fő (2016)
  • 10 539 fő (2017)
  • 10 453 fő (2018)
  • 9816 fő (2019)
  • 9486 fő (2020)
  • 9861 fő (2021)
  • 9679 fő (2023)
  • 9552 fő (2024)
Népsűrűség165 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság32 m
Terület66 km²
IdőzónaUTC (UTC+3)
Elhelyezkedése
Ivangorod (Oroszország)
Ivangorod
Ivangorod
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 59° 22′ 00″, k. h. 28° 13′ 00″Koordináták: é. sz. 59° 22′ 00″, k. h. 28° 13′ 00″
Ivangorod (Leningrádi terület)
Ivangorod
Ivangorod
Pozíció a Leningrádi terület térképén
Ivangorod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivangorod témájú médiaállományokat.

Ivangorod (oroszul Ивангород, észtül Jaanilinn, németül Johannstadt) város Oroszországban, a Leningrádi területen. Területe 66 km².

Lakossága: 10 900 fő (2007); 9854 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Fekvése[szerkesztés]

A város a Narva jobb partján fekszik, amely természetes határt képez Oroszország és Észtország között. Távolsága Szentpétervártól kb. 160 km.

Története[szerkesztés]

A várost III. Iván cár alapította 1492-ben és egy erődítményt építtetett a Narva partján. 1581-1590-ig, majd 1612-1704-ig a svédek uralták a területet. 1649-ig, mint saját jogokkal rendelkező, a Svéd Koronához tartozó orosz városként volt kezelve. 1649-től a szomszédos Narva része lett, és ez egészen 1945-ig így maradt.

1919-ben, a cári birodalom összeomlása után Észtországnak sikerült kivívnia a függetlenségét, Ivangorod pedig Narvával együtt Észtországhoz került (ezt az 1920-as tartui béke ismerte el). 1940-ig a település Jaanilinn névvel Észtországhoz tartozott. Miután a szovjetek megszállták az országot, a várost a Leningrádi területhez csatolták (1945. január). 1954-ben ismét városi rangra emelték.

2004. május 1-je óta a város mellett halad el az Európai Unió keleti határvonala.

Látnivalók[szerkesztés]

Legjelentősebb nevezetessége a III. Iván idejéből származó erődítmény, mely az észt oldalon található Hermann-várral szemközt áll.

Forgalma[szerkesztés]

A Tallinn-Szentpétervár közti vasúti szakasz és főút (M 11) mentén fekszik.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Iwangorod című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]